A legnyugatibb orosz csoda, Szentpétervár

A megalomániás cár akarata

Egy olyan városról szeretnék beszámolni, amely annak ellenére, hogy orosz fennhatóság alatt áll, mindig is törekedett arra, hogy a nyugati kapitalista példáknak helytálljon. A város története az 1700-as évek elejére tehető, amikor I. Nagy Péter cár elhatározta, hogy a Néva folyó mocsaras torkolatára, akár több száz emberáldozatot hozva is, de megépíti utópisztikus és gazdaságilag jelentős városát. Lehetetlen márpedig nem létezik Szentpétervár az ingoványos talajból is képes volt kibújni, Péter cár nem hagyta annyiban álmait, annak ellenére, hogy amikor belefogtak a város építésébe épp a nagy északi háború zajlott és a Finn öböl még a Svédek kezében volt. Nem volt kegyelem a cár megadóztatta népét, hogy elkészülhessen a pompás város, különböző ésszerűtlen adóterheket nyomott a népe vállára. Ilyen volt a szakálladó is, hiszen mégsem nézhet ki senki ápolatlanul. Megadóztatta még a születést és a halált is, hogy tőkét gyűjtsön a gigászi befektetésébe. A megpróbáltatásokat kiállva, sikerült létrehozni ezt az elit metropoliszt, mely még a mai napig is versenyben van az Orosz föderáció fővárosa címért.

A remetelak kincsei

Szentpétervárt az orosz kultúra városaként is szokták emlegetni, nem véletlenül. Legnagyobb nevezetessége a Téli Palota, másnéven az Ermitázs, melynek értékes festmény gyűjteménye a Louvre-éval vetekszik. A Téli Palota története igen érdekes, 1754-62 között épült fel, a híres olasz építész, Bartolomeo Francesco Bortelli tervei alapján. Már ez is furcsa, hogy egy orosz épületet egy nyugati építész tervezhetett meg. I. Nagy Péter cár második felesége, Nagy Katalin cárnő a művészetek rabja volt, neki köszönhetjük a műkincsek legértékesebb darabjait. Féltve őrzött gyűjteménye a Téli Palota előtt egy elzárt remetelakban pihent, melyről a nevét az Ermitázs is kapta. Később csak a Palota egy részében voltak kiállítva, ám napjainkra az egész épületet ékesítik a szebbnél-szebb értékes műtárgyak. 535 teremben közel 8000 nyugat-európai festmény van kiállítva, a korai romantikától, a reneszánsz csodákon és az elkápráztató impresszionista festményeken át, a kortárs avantgárd festészeti kultúra remekeit is megcsodálhatjuk. Az óriási Palota legkülönlegesebb szárnya, az Aranyszoba, melyben felbecsülhetetlen értékű drágaköveket lehet megtekinteni. A szobát sokszorosan őrzik, és csak jó előre bejelentkezett csoportok látogathatják. Ha végig akarjuk járni a műgyűjteményt, nem elég egy napot rászánni, hiszen összesen 22 kilométert kell gyalogolnia annak, aki az egész Téli Palotát be akarja járni. Jelenleg 10 ideiglenes tárlat tekinthető meg, melyek közül néhányat megemlítenék:

-         A világ ékszerdoboza – Indiai ékszerkülönlegességek

-         A tündöklés megérkezett – Remekművek a Berlini Egyiptomi Múzeum gyűjteményéből

-         Afro Basaldella – Az érzelmek színei

-         és Az arany Maszk titkát is felfedezhetjük, ha a közeljövőben ellátogatunk ide.

A Téli Palota mellett még számos múzeummal büszkélkedhet ez a város. A szépművészetektől kezdve az egészen aberrált alkotásokig találkozhatunk kiállított műtárgyakkal. Akinek bírja a gyomra a Kunsztkamerában orosz tudósok által megalkotott mutáns-embrió gyűjteményt nézhet meg. Félelmetesen hangzik, már belegondolva is.

Észak Velencéje

Az útikönyvek Szentpétervárt leggyakrabban Északi-Velencéjének titulálják mely jelző egyrészt az olasz stílusú építészeti remekművek hatására, másrészt pedig a Néva folyó által övezett utcák miatt ragadt rá. A Téli Palota mellett még egy épület őrzi a város legrégebbi emlékeit. A Péter Pál erőd 1703-ban épült abból a funkcióból, hogy oltalmat adjon az esetleges svéd támadások ellen, bár sosem kellett betöltenie valóságos védelmi feladatot, sőt még börtönként is üzemelt 1712-től. Többek között itt raboskodott a kortársai által meg nem értett Gorkij és Dosztojevszkij is. Az erőd egy szigetecskén áll, közepén Szentpétervár legmagasabb épületével az aranyban pompázó Péter Pál katedrálissal. Mára innen tárul elénk a legszebb kilátás a városra. Kettő híd is vezet a szigetre, ezt leszámítva még 340 híd található a városban, melyek közül 22 felnyitható, ha nagyobb hajóknak kell áthaladniuk. Elhagyva az erődöt a Balti tenger partján érdemes megcsodálni a Nyári palotát, azaz a Peterhofot. A Versallesi mintára épült építészeti remekmű homlokzata a tengerre néz, 270 méter hosszan fehér oszlopok tagolják. Kertjében összesen 64 szökőkút található, de Peterhof fő szimbóluma a vízlépcső, melyet az 1709-es svéd csata emlékére építettek.

Jó tanácsok utazóknak

Budapestről Szentpétervárra nincs közvetlen repülőjárat, Moszkvai átszállással juthatunk el a legkönnyebben az orosz Aeroflot légitársasággal. A jegyárak változóak, időponttól és osztálytól függnek, de már 60.000 Ft-ért is lehet találni retúr repülőjegyet, ha jó előre foglalunk. A turisták csak vízummal léphetnek be az országba, melyhez szükséges egy belügyminiszter által hitelesített meghívó, vagy egy részvételi jegy (más néven „voucher”) a szállásfoglalásról. A városban a legegyszerűbben az iránytaxikkal közlekedhetünk, melyek árban sem vészesek. Ha a tömegközlekedést választjuk meglepő lesz a kontraszt, hiszen a csillogó villogó palotáiról híres Szentpétervárban a legócskább trolibuszokkal találkozhatunk. A látogatók központja a Nevszkíj sugárút, itt van a legnagyobb nyüzsgés, hiszen a legjobb kiindulópont a nevezetességek felfedezésére. Híres tervezők luxusboltjaival, szuvenír árusokkal, szépséges templomokkal és hangulatos éttermekkel találkozhatunk lépten-nyomon a sugárúton. Érdemes a közelben szállást foglalni, mert innen a legkönnyebb eljutni a város érdekes pontjaira. Nyáron ideális meglátogatni a várost, mert ekkor a legkellemesebb az időjárás, nincs nagy meleg, de sokat süt a nap. Júniusban érdekes módon éjszaka is világos van, ekkor vannak az úgynevezett fehér éjszakák Szentpéterváron, melyeket különböző rendezvényekkel ünnepelnek a helyiek. Sajnos kevesen beszélnek idegen nyelvet, így tanácsos oroszul beszélő kísérőt vinni.

Az orosz konyha

Nagy Péter cár és felesége Katalin cárnő uralkodása alatt erőteljes francia hatás keveredett bele a tradicionális orosz gasztronómiába. Ennek köszönhetően manapság igazán pikáns ízekkel találkozhatunk, ha belekóstolunk az orosz konyha remekeibe. Az étkezés bevezetője egy zöldségből és halakból álló vegyes tál, más néven zakuszki. Számunkra kissé szokatlan lehet, de a levest a főétel mellé vagy után fogyasztják. Az orosz levesek bőségesek, tele hússal és zöldségekkel. Egyik nemzeti ételük a Borscsleves, melyben káposzta, cékla, olajbogyó és egyéb zöldségek, valamint marhahús fő, tálalásnál tejföllel ízesítik. Kissé fanyar, de nagyon kellemes ízvilága van. Főfogásként hús-, vagy halételek kerülnek az asztalra, a mondás úgy tartja, hogy „nagyon szegénynek kell lennie annak, aki legalább napi egyszer nem eszik húst”. Az oroszok az állati eredetű ételek minden fajtáját előszeretettel fogyasztják, legyen az sertés, marha, kecske, birka vagy szárnyas. Kenyeret szinte minden fogáshoz esznek, főleg a rozsosat kultiválják. Az oroszok nemzeti itala a vodka, melyet előszeretettel fogyasztanak akár reggeli előtt is.

Szentpétervár felejthetetlen élményt nyújt látogatói számára. Pompás paloták, történelmi emlékek, fényes sugárutak, luxus és elegancia, hangulatos csatornák és füstös éttermek jellemzik. Szerencsére az elnyomó Szocializmus nem ejtett sebet rajta és épületei manapság is változatlanul tündökölnek arra várva, hogy megcsodálják őket.

Sötét múlt – színes jelen, Berlin a modern város

Berlin 3,4 millió lakosával Németország legnépesebb városa. Lakóinak száma nagyban megelőzi a szintén népes Münchent és Hamburgot, melyeknek lakosságát összevetve sem érik el a Német főváros népességét. Berlin szédítő csomópont, mind politikailag, kulturálisan és kereskedelmileg is.

Történelme

Magáról a pontos alapítási évről nem maradtak fenn adatok. Az első írásos emlékek az 1200-as évekből származnak, melyekben megemlítik, hogy a Spree folyó partjainál 2 halászfalu alakult, Berlin és Cölln (Colonia). 1307-ben egyesült a két település, amikor Berlinben felépült a két falu egységes városháza. A város nevének eredetéről két elmélet is szól, valószínűleg a Szláv eredetű „berl” szóból származik, melynek jelentése mocsár, láp. A másik elmélet szerint a flamandok nevezték el így ezt a települést.

1380-ban szörnyű tűzvész pusztított, melynek martaléka lett szinte az egész város, újra kellett építeni mindent. 1440-től a Hohenzollerek azaz a brandemburgi választófejedelmek székvárosa címet kapja meg.

1701-től elnyeri a Porosz főváros címet, az elkövetkező században megszállják az oroszok, majd az osztrák csapatok is, illetve 1807-ben Bonaparte Napóleon francia katonái. Az 1810-es évek és a Napóleoni háborúk után a város a fellendülés talajára lépett. A porosz királyság és a német hatalom fővárosa lett. Ebben az időben épült az „Altes” és „Neues” azaz a régi és az új múzeum, valamint III. Frigyes Vilmos létrehozta az egyetemet. 1838-ban építették ki az első vasúthálózatot, melynek első állomása a Potsdamer volt, ám ennek az állomásnak ma már csak elveszett emlékeit láthatjuk, hiszen 1946-ban bezárták. Napjainkban a vonatok itt a föld alatt állnak meg.

Berlin a birodalmi főváros címet 1870-ben szerezte meg, innen számítjuk Németország központjának. A második világháború ideje alatt a város teljesen elroncsolódott a mintegy 450.000 bombának köszönhetően, amit ledobtak rá.

Az 1945-ös megszállás után Berlin négy hatalom birtokában állt. Szovjetunióé lett a keleti oldal, Nagy-Britanniáé, az Egyesült Államoké és a Franciáké pedig a nyugati oldal egy-egy szegmense. A hidegháború alatt, azaz 1961-től a két oldalt szögesdróttal választották el egymástól, majd megépült a híres fal, amely családokat választott el egymástól. Ennek a falnak köszönhetően lett Berlin a legforróbb csomópontja, a legnagyobb ütközések színhelye a keleti és a nyugati blokk között. Több ezer ember veszítette itt életét, hiszen minden határ közül ez volt a legszigorúbban őrzött. Még az emigrálás kísérletét is halállal büntették.

A lebomlás napja 1989 November 9-én érkezett el, mely napon, a felsőbb vezetők engedélyt adtak a fal lebomlásának, így kapta vissza a szabadságát a város. Mára a falnak csak bizonyos részei léteznek, szigorú tisztelettel őrizve azok emlékét, akik életükkel feletek a fal létezéséért.

Látnivalók

Berlint többször érte pusztítás, mint a tűzvész a középkorban, vagy a második világháború bombatámadásai. Ennek hatására lett mára ennyire modern város. Folyamatosan változik, a legújabb technológiákat és a kortárs építészet legnagyobb műremekeit fedezhetjük fel ebben a városban. Ha egy gyalogtúra alkalmával a Potsdamer Platz-ra tévedünk, a jövő városában érezhetjük magunkat. Ez Berlin üzleti központja, már a múltszázad elején is a város legforgalmasabb tere volt és napjainkban sincs ez másképp. Közepén magasodik a Sony európai központi épülete, ami mint egy idegen űrhajó áll a téren. Ha betévedünk a belső tér olyan mintha egy űrhajó belsejében lennénk, ám az éttermek és a gondosan ápolt szökőkút körülötti kert arról árulkodik, hogy békés szándékkal érkeztek „látogatóink”. Érdekesség képen megjegyezném, hogy itt található Európa legmodernebb és legnagyobb IMAX mozija. Sok vita volt abból, hogy kellenek-e felhőkarcolók a városba, végül a befektetők győztek, de egyedül a Potsdamer Platzon hozhatták létre Berlin égig érő üzleti épületét.

Ám ez az épület sem vetekedhet a főváros méltán híres jelképével, a TV-toronnyal. Az Alexander Platzon található torony 368 méterével Európa legmagasabb épületének lett kikiáltva. Semmiképp sem szabad elmulasztani, hogy meglátogassuk a tetejét, ahonnan a város panorámáját akár egy körbeforgó étteremből is megcsodálhatjuk. A belépőjegy ára 10 €, amit megéri kiadni érte, hiszen feledhetetlen élmény.

Berlin és Németország híres jelképe a Brandenburgi kapu, amely gyakorlatilag a központban helyezkedik el, így könnyen megközelíthető. Mögötte húzódott végig a Berlini fal, ezért állítják azt, hogy ez volt Kelet és Nyugat kapuja, majd 1989-től, az újraegyesítés óta a szabadságot szimbolizálja. Öt nyílása hatalmas lyukként tátong a téren, a kapu tetején Niké, a görög győzelem istennő szobra áll, lovakat hajtva. Ennek a szobornak a története igen kalandos, hiszen hol Napóleon hurcolta el Párizsba, hol az orosz hadsereg bombázta le. Az eredeti 1793-as alkotásból már csak az egyik ló feje maradt fenn, amit Berlin egyik múzeumában tekinthetünk meg.

A kapu mögött északra található a Reichstag épülete, melyben ülésezik a Bundestag azaz a német alsó ház. A II. világháborúban lerombolt kupolát jelenleg egy üvegkupola szimbolizálja, mely látogatható turisták által is. Jelentős a szerepe ennek az épületnek egyrészt azért, mert ez a parlament másrészt pedig, mert az 1989-beli újraegyesítési ünnepséget is itt tartották.

Akik kedvelik az állatokat, azoknak kihagyhatatlan látnivaló Berlin állatkertje a „Tiergarten”. A budapestinél körülbelül háromszor nagyobb területen fekvő rezervátumban, az állatok kerítés nélkül élnek, trükkös megoldásokkal elkerítve az emberektől. Mosolyra húzza a szájat az a tény, hogy az egyetlen ketrec a játszótéren található, persze ez a gyermekeknek nem okoz sértődést. Legérdekesebb állata az akár „Zebrazsiráfnak” is hívható Okapi, mely faj ma már a kihalás szélén áll, kényes életfeltételei miatt.

Művészetek

A Múzeum Sziget önfeledt kikapcsolódást biztosít mindazoknak, akik nyitottak a művészetekre és szívesen elmélyednek a történelmi emlékekben. A Spree folyón kialakult szigeten találhatóak Berlin legnagyszerűbb múzeumai. Négy fontos objektum található itt az „Altes” azaz a Régi Múzeum, a „Neues” azaz az Új Múzeum, a Régi Nemzeti Galéria és a Pergamon Múzeum. Az utóbb említett múzeum legnagyobb kincse az Istár kapuhoz vezető fából készült folyosó, mely egészen az ókorra enged visszatekintést. Ezen kívül természetesen számtalan lenyűgöző műtárgyat őriznek a múzeumok, de sajnos nincs annyi hely, hogy az összest felsoroljam. A sziget valós jelképe a Berlini Dóm lenyűgöző épülete, melynek füves parkjában, amennyiben kellemes az időjárás, akár meg is pihenhetünk.

Berlin a kortárs művészetek városa, mondják sokan. Számos művész élt itt új inspiráció gyűjtés céljából. Megemlíteném itt David Bowie-t, angol énekest, kinek legszebb dalait hozta elő ez a város. Ezen kívül a Depeche Mode zenekarnak is otthont adott Berlin pár évig.

Legnagyobb kortárs művészeti múzeum a Hamburger Bahnhof, melynek neve egy vasúti pályaudvart takar, persze nem véletlenül. A 19. század közepén ez volt az első terminálja a vasúti közlekedésnek, majd a 20. század elejétől fogva Közlekedési Múzeum-ként üzemelt egészen 1996-ig, miután  Josef Paul Kleihues tervei alapján renoválták. Itt a híres pop-art művészek, mint például Andy Warhol és Keith Haring munkáit is megtekinthetünk.

A művészet ebben a városban nem csak a falakon belül élvezhető. Az egész város egy ponyva melynek arca napról napra változik. Itt elfogadottak a szabadművészetek is, így egészen igényes falfirkákba ütközhetünk, ha nyitott szemmel járunk. Maga a város egy egészen színes forgatag, ahol sosem lehet unatkozni és mindig látunk valami érdekeset és egészen lélegzetállítót!

Sport

Berlin legelterjedtebb közlekedési eszköze a bicikli. Jól kiépített kerékpárutakkal és ésszerű közlekedéssel találkozhatunk. Az öltönyös üzletembertől kezdve a gyermekét iskolába vivő háziasszonyig mindenki kerékpárt használ, a környezetvédők nagy örömére. Bérlése sem drága, és kerékpárral a főbb látnivalók egycsapásra bejárhatók. Érdemes kerékpárháton bejárni a várost.

A Német fővárost ajánlom mindenkinek, aki nyitott az új dolgokra, hiszen egészen elképesztő ez a metropolisz, ahol minden nemzetiségből él valaki, mégis teljes toleranciával elfogadja a másikat. Ma már akciós vonatjeggyel vagy fapados repülővel fillérekért eljuthatunk ebbe a nagyszerű színes forgatagba.

Tunézia – Nem csak napfény és tengerpart

Tunézia Afrika észak-középső részén, Magyarországnál mintegy másfélszer nagyobb területen fekszik. Lakossága szinte teljesen arab, körülbelül 9 millió fő. A jó kereskedelmi lehetőségek, és  élhetősége miatt, a legsűrűbben lakottak a Földközi tengerhez közeli városok. Beljebb a száraz sivatagok uralkodnak, silány életkörülményeket teremtve. Az ország földrajzi adottságai miatt, a tengerparton furnak úthálózatai, a főbb városok között vasútvonalak segítik a közlekedést. A legjavasoltabb és legolcsóbb közlekedési eszköz a városon belül a taxi, illetve a városok között az iránytaxi. A főváros Tunisz a legnagyobb és legzsúfoltabb, ám idegenforgalmi szempontból nézve kevésbé jelentős, ezzel szemben rengeteg turistát vonz Monastir és a környező városok, mint például, Sousse vagy Hammamet. Kevesen tudják, hogy Tunézia francia gyarmat volt, ebből kifolyólag érezni a francia hatást ezeben a nyaraló városokban.

Ez az ország a prehistórikus korok óta a közel-keleti és mediterrán népek találkozási helye. Őslakói a berber törzsek (csak úgy, mint Marokkóban, lásd: előző cikk – a szerk.) kialakulásukról kevés adat maradt fent, de valószínűleg Kr. E. 3000 körül választották hazájuknak az észak afrikai részt. Tunézia igazi történelme a főníciai telepesekkel kezdődött, hiszen ez a népcsoport volt az, aki fejlett kereskedelmi birodalmat alapított ezen a területen. Időszámításunk előtti 520-tól Karthagó önálló nagyhatalommá nőtte ki magát, birtokában volt Szicília, Spanyolország és fekete Afrika. Így vált a legnagyobb riválisává a Római birodalomnak. Róma ezt nem hagyhatta, így hadat üzent Kartagónak. A legendák szerint földjét felégették és sóval hintették fel, hogy többé ne teremjen meg semmi, teljesen leigázták. Róma meggyengülésével párhuzamosan, Tunézia területét vandálok lepték el, később pedig a Bizánci birodalom részét képezte. 670 körül elérték észak Afrika középső részét az arab telepesek, akik ismét felvirágoztatták e vidéket. Erődöket, mecseteket, vízvezetékeket építettek. Tunisz fővárosi státuszát 1160-ban, a Háfszda uralkodóház sarjai jelölték ki. A statisztikailag kedvezőbb helyének köszönhetően, Mahdia helyett lett az ország központja. 1535-ben V. Károly, Spanyolország számára meghódítja Tuniszt, majd 1574-ben a Törökök szerzik meg.

A korábban említett francia befolyás 1881-ben kezdődött meg, amely a korábbi spanyol és török elnyomás után, ismét nyugtalanságot okozott az országban. Egészen 1955-ig tartották a franciák gyarmatuknak Tunéziát, ekkor ugyanis Habib Bourguiba, a tunéziai nacionalizmus megtestesítője visszatért és felszabadította az országát. Így kapta meg a Tunéziai Független Köztársaság címet. Bourguiba nevéhez fűződik Tunézia iparosítása, vasutakat, iskolákat, repülőtereket, gátakat, castornákat építtetett. 200. április 6-án örök nyugalomra szunnyadt, ez a nap az egész országban nemzeti gyásznap volt.

Manapság Tunézia legnagyobb népszerűségnek örvendő partszakaszai északon, a Földközi tenger partján hosszan elnyújtva fekszenek. Itt a helyi lakosok fő megélhetési forrrása a turizmusból és a földművelésből származik. A térség hangulatának meghatározó elemei az Atlasz hegység távoli óriásai, illetve a gyönyörű színpompás trópusi virágok illata. Az egyik legismertebb idegenforgalmi célpont Hammamet, amit régen a rómaiak a mulatságos „Puputt” névvel illettek, mai neve az arab fürdő (Hammam) szó többesszámú alakja. Itt a tél kellemesen langyos, a nyár forró, ám kánikulától mentes. A kedvező időjárási viszonyok miatt egyesek Tunézia virágoskertjének is becézik ezt a várost.

Karthágót könnyű megközelíteni, hiszen a T.G.M. elővárosi vasút csúcsidőben 10 percenként érkezik ide. A vonatról figyelve a tájat, a kiemelkedő Szent-Lajos Katedrális az első, amit meglátunk. Ezt az épületet napjainkban koncertteremként is használják, tökéletes akusztikája miatt. Ha Karthagóban járunk ne hagyjuk ki a Nemzeti Múzeumot, melynek udvarából mesés kilátás nyílik az egész városra. Innen felidézhetjük fantáziánk segítségével a pun háborúk emlékeit.

Délkeletre haladva a forró Sousse-ba botlunk, amely rendkívül népszerű  uticél a hazai turisták körében. A 149 ezer lakosú város Djerba mellett a második legfelkapottabb üdülőhely. Hosszan elnyúló, tágas homokos partjával, gyönyörű óvárosával és pezsgő éjszakai életével minden korosztály számára tartogat valami kellemeset.

Délre tartva a hosszú, száraz sivatagba érkezünk, ami kalandosabb kedvű utazók számára igazi paradicsom. Felfedezhetjük teveháton, vagy Jeep túra keretein belül, ha magunkon is meg szeretnénk tapasztalni az igazi Afrika atmoszféráját! Ha legdélebbre is elkalandozunk a sivatagban, akkor itt találjuk Matmata és Sidi Bouhel várost, melyek szerepeltek a Csillagok háborúja második részének jeleneteiben mint, az ifjú Skywalker otthona. George Lucas-nak hála számos turista veszi a fáradtságot, hogy átvágjon a sivatagon a filmbéli helyszínek felkeresésére.

Tunéziába rengeteg kereskedő jár, hiszen vízipipát, szőnyeget, bőrcikket, olívaolajat rendkívűl jutányos áron tudnak itt beszerezni. Természetesen a tunéziaikra is vonatkozik, mint minden más arab népre, hogy kötelező  alkudni. A főbb part menti településeken rengeteg vásárfiával találkozhat az ember az ugató ugráló gépmacskától kezdve a festett üvegig, határtalan, minden képzeletet felülmúló variációkkal találkozhatunk. 

Akik eddig úgy gondolták, hogy Tunézia csak a passzív pihenésről szól, remélem kedvet kaptak, hogy útrakeljenek és felfedezzék ezt a csodálatos országot, ahol nem csak relaxálni lehet!

Montenegró – a Földközi tenger érintetlen gyöngyszeme

Ha valakit megkérdezek, hogy hol van Montenegró, nem biztos, hogy be tudja határolni. Ez az ország a volt Jugoszlávia déli részén található, a Balkán félszigeten. Északról Horvátország és Bosznia-Hercegovina határolja, északkeletről Szerbia, keleten Koszovó, délen Albánia és az Adriai tenger.

Keskeny partja 293 kilométer hosszan nyúlik, közvetlen mögötte hegység emelkedik ki meredeken. A magas hegyek miatt régen a kommunikáció nehezebben működött a partvidékiek és a hegyen lakók között, ám a modern korban már ez nem jelent problémát. A geológusok számára Montenegró kötelező zarándokhely, hiszen olyan természeti kincseket rejt magában ez a csöpp kis ország, amik a világon páratlanok. Számos különleges flóra és fauna él itt megbújva a magad hegyek közötti eldugott völgyekben. Több természeti parkja is van, ebből a Durmitor nemzeti park felkerült az UNESCO világörökségi listájára is, méghozzá a legelsők között 1980-ban. A Durmitor hegy legmagasabb pontja 2522 méter magas, ezt a helyiek Bobotov Kuknak hívnak. A hegységrendszerben egyébként további hat 2000 méter feletti csúcs található. Az ország lakói is tisztában vannak természeti kincseikkel, ezért a parlamentben Montenegrót ökológiai országnak nevezték ki, ám ez egyenlőre csak célkitűzés még, a megvalósítása folyamatban van. 

Az ország természetében három szín él mesés harmóniában a pompás kék, a ragyogó zöld, és a kontrasztos szürke. Ebből kifolyólag 3 fő régióra tudnám tagolni az országot:

1. A kék tengerpart: ez Montenegró fő turistaközpontja, a Budvai Riviéra sok pihenni vágyót vonz. Ezen a részen található Európa legdélebbi fjordja a Boka Kotorska-ban azaz a Kotori öbölben. A legnagyobb 13 kilométer hosszú homokos strand Velika plaza, kisgyermekkel utazóknak tökéletes választás.
2. Az ország zöld közepe: a Zeta folyó-völgy övezi, mesés zöld fűvel szegélyezve, itt található a főváros, a bájos Podgorica.
3. A szürke északi rész: hatalmas hegyek, tiszta folyók és óriási friss tavak övezik. Télen pompás síparadicsommá alakul át ez a régió, nyáron pedig, ha sportosak vagyunk, akkor megmártózhatunk a tavakban és a folyókban. Feltétlen vigyünk magunkkal nyáron is meleg ruhát, mert estére akár 5-10 fokra is lehűlhet a levegő

2006. május 21-én népszavazást tartottak az országban, hogy továbbra is Szerbia részét képezze-e Montenegró. Az állampolgárok több mint fele voksolt a függetlenségre, így 2006. június 3-án megkapta a független állam címet. Ezzel a Montenegrói Köztársaság a világ legfiatalabb államává vált. Ebből kifolyólag az ország idegenforgalmi fellendülése napjainkban is zajlik, hiszen az 1990-es évek elején lezáruló Jugoszláviai háború miatt, elmaradott területnek számít. Egyre több befektető lát fantáziát a fekete hegy országában, és folyamatosan épülnek az egymást túlszárnyaló luxusszállodák. Fejlettség szempontjából a 4 évvel ezelőtti Bulgáriához tudnám hasonlítani.

Hazánkból is egyre többen kíváncsiak erre a még kiforratlan, szinte érintetlen országra. Itt biztos nem találkozunk turisták hadával, önmagunkban élvezhetjük a természet adta kincseket és a történelmi értékek nyugalmát.

A montenegróiak nyelve hivatalosan a szerb, de az általuk használt nyelvben legalább 6000 szó teljesen eltér tőle. Így akár jogos is lehet külön montenegróinak titulálni ezt a szláv nyelvet. Érdekes, hogy az írás hűen tükrözi a kiejtést, így az idegen szavakat hallás után jegyzik le. Roppant mulatságos, hogy például Michael Douglas amerikai szinész nevét ők Majkl Dagles-ként írják le. 

A helyi városokban szabadidőnket nagyon sok rendezvényen eltölthetjük. A tengerparti városok a nyári hónapokban sok híres, kulturális és a művészeti személyt hívnak meg a rendezvényekre, hogy a közönség jól érezze magát. Multimédia, irodalmi, filmes, színházi, képzőművészeti, gyermek fesztiválok, zenei, pop és népzenei fesztiválok, rendezvények színes sokasága jellemzi Montenegrót. Megszűnnek a határok a művészek és a nézők között. Minden nagyobb városnak saját rendezvénye van, amely speciálisan arra a vidékre jellemző, maszkabál, strand buli, bokai éjszaka, halász ünnepségek stb.

Manapság két nagyszabású művészeti rendezvényt emelnék ki, az egyik a Párizsban élő Nikola-herceg által 2 évente szervezett sokoldalú  művészeti fesztivál, a másik pedig Becicben évente rendezett nemzetközi művésztábor, amiben magyar festők is részt szoktak venni.

„Isten igencsak ajándékozó kedvében volt mikor Montenegrót teremtette” – szól a helyi mondás, amelyet minden turista megtapasztalhat, ha ellátogat ide. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek a különleges természeti értékek irnát, szeretnek kirándulni vagy gondtalan pihenésre vágynak, illetve azoknak, akik valami különleges helyet keresnek.

Barcelona - ízek, sport és építészet

Spanyolország második legnagyobb városa, a tradíciókra hajazó Madriddal ellenben egy igazi modern metropolisz. Lakossága 1.510.000 fő, ám ha a külső, szinte hozzá épülő kerületeket is belevesszük, akkor ez a szám 4 millióig emelkedik. Egy valóságos lüktető energiabombához tudnám hasonlítani Barcelonát, ami sohasem alszik, ezért tartja zarándokhelyének a legtöbb fiatal. Itt aztán zajlik az élet, akiknek tömegiszonyuk van, azok kerüljék el ezt a csodálatos mediterrán várost! A lakói imádnak pezsegni, nem okoz meglepetést senkinek, ha egyszer csak gondolnak egyet az utcalakók és egy kisebb fesztivált rendeznek maguknak, ételt, italt mindenki belátása szerint visz, asztalokat-székeket pakolnak ki és kezdődhet a buli! Nincs még egy ilyen nyüzsgő város a földön!

Múlt
Barcelona a leggazdagabb Katalán város, nevét a híres hadvezérről kapta, Hamilcar Barca-ról. A kikötőváros már az ókorban is nagy szerepet játszott a Földközi-tenger kereskedelmében, és ezt a pozíciót mind a mai napig magáénak tudhatja. 1137-ben az Aragóniai Királyság része lett, majd a kasztíniai és aragóniai királyság egyesítése után (1479) Spanyolország részévé vált. Ez a terület az ország iparilag és gazdaságilag legfejlettebb területe. A nemzeti össztermék (GDP) 20 %-át itt termelik. Ebből kifolyólag bontakozott ki a katalánok lázadása, hogy ők termelik ki az állami vagyon nagy részét. A katalánok mára elérték, hogy önrendelkezési joguk legyen, de a teljesen önállóvá válástól még messze vannak. Ha valaki spanyolnak nevezi az itt élőket, azt szörnyű sértésnek veszik. Maga a katalán nyelv nem hasonlít még hangzásában sem a spanyolhoz, inkább hasonul a dél-franciaországi provanszálhoz.

Gaudi városa
Barcelona építészetéről is neves, főbb látványosságai modern építészektől származnak. A legelső művész, aki eszünkbe juthat, nem más, mint a „katalán modernizmus” megalapítója, Antoni Gaudi. Ennek a kissé furcsa figurának köszönheti a város azt a képet, amely egyedivé teszi, hiszen a legérdekesebb épületek fűződnek a nevéhez. Gaudi igazi elhivatottja volt az építészetnek, az építkezéseken lakott, teljesen átadva magát skicceinek, amiket gyakran akár kivitelezés közben változtatott meg a munkásai nagy örömére. Sajnos halálát furcsán lelte a mester, hiszen éppen az egyik építészeti remekművét vizsgálgatta, s hogy jobban lássa, egyre hátrébb lépkedett, ennek következményeképp egy villamosba ütközött, ami örök csendre ítélte a művészt. A legkülönlegesebb épület, melyet tervezett még máig sem készült el, szakértők szerint pont halálának százéves évfordulójára, 2026-ra várható, hogy felépül. Az épület neve Sagadra Familia azaz a Szent család temploma, természetesen az UNESCO kulturálisvilágörökségi lista része. Az érdekesség kedvéét megemlíteném, hogy amikor a művészt megkérdezték, a hosszú kivitelezésről, csak annyit szólt: „Az ügyfelem nem siet”. Talán azt mondhatjuk, ez Barcelona jelképe, az örökkévalóságot szimbolizálja. Az építész nevéhez fűződik még a szintén kulturális világörökség címet élvező Güell park, amelyet Gaudi eredetileg lakóparknak tervezett, ám senki sem szeretett volna itt lakni, így a művész és családja élt benne. Napjainkban ingyen látogatható az épület együttes, melynek a különleges atmoszféráját nem is lehet szavakban kifejezni, élőben kell megtekinteni! Gaudi további művei a belül is rendkívül egyéni Casa Batló, a Casa Vicens, a Pavellons de la Fianca Güell, a Coelgi de les Teresianes, a Casa Calvet, és a Torre Bellesguard.

Óvárosi látnivalók
Barcelona városközpontja a La Ramba, ami a Ronda De Sant Pere és a Parc de la Ciutadella által határolt területen fekszik. Délről a kikötő öleli át. Maga a La Ramba öt különálló utcából áll, mely voltaképpen egy háromsávos sugárutat tesz ki. Ezen a sugárúton találkozhatunk szenzációs élő szobrokkal, utcai árusokkal, pantomimszínészekkel és utcazenészekkel. Turistaként érdemes végigjárni ezt az utat, hiszen itt mindig történik valami bolondság, érdekesség. Ha délre vesszük az irányt, a kikötő felé, Kolombusz Kristóf, a híres felfedező szobrába ütközhetünk. A Spanyolok méltón büszkék a korszakalkotó honfitársukra, és ezzel a 60 méter magas szoborral állítottak neki tiszteletet. Nem messze a szobortól található a Hajózási Múzeum, amelyben több tengeri felszerelés van, mint amennyit bárki el tudna képzelni. Nem érdemes kihagyni!
A Barri Gotig csupán néhány percre található a La Ramba korzótól észak-nyugatra. A területet, ahogy a neve is utal rá, gótikus lakóházak és pompás paloták színesítik. Ez a rész egy labirintus, melyben számos bár és kávézó kapott helyet. Vigyázzunk, mert az utcák itt oly egyformák, hogy könnyedén eltévedhetünk! Ezen a részen találjuk a legkedvezőbb árú szálláshelyeket is, hiszen az itteni épületek a XIV. és XV. Századból valók. Érdekessége a territóriumnak, hogy az itt fekvő tágas, négyszögletes téren van a piac, ám ez a helyszíne hetente egyszer megrendezésre kerülő Sardana táncnak.
A kerületből felvonóval eljuthatunk a helyi „Gellért-hegyre” azaz a Montjuic-ra. A Monjuic nevezetessége az 1936-os, tervezett olimpiára épített, és az 1992-es olimpiára átépített stadion, a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, és az – azóta világhírűvé vált – kommunikációs torony. Szintén szemet gyönyörködtető az 1939-es világkiállításra emelt Pala Nacional, mely ma a Katalán Szépművészeti Múzeumnak ad otthont.

Sport
Nem kell sok embernek bemutatnom a Spanyol futballt, hiszen világrangú. Természetesen Barcelona is büszkélkedhet saját focicsapatával. A futballklubot 1899-ben alapította Joan Gamper svájci, angol és spanyol játékosokból. Mind a mai napig díszeleg a csapat mottója a stadionon, mely így hangzik: „Més que un club” azaz „Több mint Klub”. A spanyoloknak életük a foci, mondhatni a vérükben van, igazi szenvedéllyel játszanak. Hogy szemléltessem a sportklub sikerességét, meg kell említenem, hogy a 2007-08-as idényben a harmadik leggazdagabb sportklub címét tudhatta magáénak a Barcelona FC. Ha a csapat nyer egy meccset a lakók óriási ünnepet tartanak, teljesen feje tetejére áll a város mindenki örömtáncot jár. Ne lepődjünk meg, ha odajön hozzánk egy idegen felbőszült mosollyal és két csókot nyom az arcunkra, ez teljesen normális jelenség!

Gasztronómia
A katalán konyhaművészet sokszínűségéről híres és a vidék természetes alapanyagaira épült, igazi mediterrán ízek jellemzik. Főbb alapanyagaik: hal, hús, rizs, zöldségek, olívaolaj, gyümölcsök. Kedvelt ételkülönlegességként ajánlanám a Suquets de Pescado-t és a Zarzuela de Mariscos, melyek különleges fűszerekkel tarkított halételek. Étkezéshez selymes katalán borokat javasolok, melyek közül a legkedveltebb a pezsgőbor, azaz katalánul a Tava. Napjainkban a spanyol konyhaművészet virágkorát éli, még sohasem adtak ki annyi szakácskönyvet és útikalauzt, mint manapság és ebben természetesen a katalán főváros is kiveszi a részét. A legkellemesebb éttermeket a Gótikus negyedben találjuk, melyekben egy átlagos vacsora körülbelül 25 €-ba kerül. A Ramblas részén található éttermeket annyira nem tartom jónak, mert egyrészt drágát, másrészt pedig nagyon turista jellegűek, nincs meg az igazi tradicionális hangulatuk. Hétköznap a legtöbb étterem kínál háromfogásos ebédet, melyeknek ára 8-12 € között mozog. A katalánok étkezési kultúrája nagyban eltér a Magyarországon megszokottól, ők az ebédet 14-16 óra között a vacsorát pedig 22-23 óra között fogyasztják.

Torres Dies! Azaz jó étvágyat kívánok.

Szicília - Az igazi Dolce Vita szigete

Egy pohár kellemesen hűvös, telt ízű Marsala bort kortyolgatva merengek a ’Nap szigetének’ becézett Szicília csodáin. Kevesen tudják, hogy ez a bájos sziget több ezer éves múlttal rendelkezik, ebből adódóan számos kulturális látnivalóban gazdag. Bizánciak, rómaiak, görögök, arabok és normannok hagyták itt örökségüket a mai kor számára.

Olaszország gyöngyszeme, a Földközi-tenger legnagyobb szigete, melynek partjait három tenger habjai mossák, a Tirréné, a Jóné és persze a Földközié. Szicília a természeti csodák színpompás egyvelege, melyek közül a legkiemelkedőbb a máig aktív vulkán, az Etna, amely 3336 méter magasból szigorúan tekint le a szigetlakókra. Kedvező éghajlatának köszönhetően, sokan választják nyári uticéluknak, hiszen kora tavasztól késő őszig kiváló, nyaralásra alkalmas az időjárás. Egész évben pompázatos örökzöld növényekben gyönyörködhetünk a kaktuszoktól a citrom-, és narancsültetvényekig.

Halászfalutól a luxusszállodákig
Szicília fővárosában, Palermóban található a repülőtér, ahová több magyar utazási irodának is érkeznek charter gépei. Ezt a várost a Monte Pellegrio és Monreale hegyek ölelik közre, így biztosítva a nyugalmát. A főtéren található híres Dóm a XII. század óta a város éke, a világ legszebb székesegyházai között tartják számon. Kedvelt úticél Celfaú is a turisták körében, mely egy egyszerű halászfaluból nőtte ki magát. Óvárosa hangulatos, szűk kis utcákból áll, melyben éttermek, bárok széles sprektuma várja látogatóit. Tengerpartja inkább kavicsos, ám egyes helyeken homokkal töltötték fel. A vasút a szállodák és a tengerpart között halad, így nem kimondottan a nyugodt pihenésre vágyóknak ajánlom. A 18. századtól kezdődően Catania lett Szicília második legfontosabb városa, hiszen itt van a sziget kereskedelmi központja, Barokk és Neo-Klasszicista stílusú épületeivel felejthetetlen élményt nyújt. Az Etnától mindössze 30 Km választja el, így a tűzhányó utolsó jelentősebb, 1693-as kitörésének nyomait ma is megfigyelhetjük az épületeken. A legelegánsabb üdülőhely a szigeten, Taormina. Itt találhatóak a minden igényt kielégítő luxusszállodák, amelyeket a világ előkelőségei is szívesen látogatnak. Sétálóutcáján drága üzletek, pompás éttermek találhatóak. Legnevezetesebb pontja a máig épségben fennmaradt Görög Színház épülete.

Vitellit Bár, a zarándokhely
Legtöbbünknek a „maffia” szó jut eszébe, ha Szicíliára gondolunk. Taorminától félórányi autóútra található Savoca kisvárosa, amelyről csak bennfentesek tudhatják, hogy itt forgatták a Keresztapa című örök klasszikus film egyes jeleneteit. Amennyiben fel akarjuk idézni a „maffia” hangulatot kihagyhatatlan látnivaló a Vitellit Bár, hiszen itt vették fel a fiatal Corleone esküvőjét. A tulajdonos, Maria asszony rendkívül jó üzletet kötött, mikor ingyen ajánlotta fel a leendő kultuszfilm színhelyét, hiszen a Bár azóta a film rajongóinak kötelező zarándokhelye lett.

Egy magyar festő szemével
A sziget mediterrán hangulata számos művészt megihletet, köztük elismert festőnket, Csontváry Kosztka Tivadart is, aki 1921-ben így nyilatkozott az itt festett „A taorminai görög színház romjai” című műremekéről: „Meg kell jegyeznem, hogy a húsz négyzetméteres festmény, mikor a műterem ajtaját megnyitottam, a közönségre oly hatással volt, hogy tombolt meglepetésében: az utca tele volt il maestro ungherese trovato nostro theatro greco. Már itt nagyobb összeggel a festményt ott akarták tartani. Ezzel az eredménnyel búcsúztam el a hosszú vajúdás után Taorminától” A festmény jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában tündököl.

A tészta és a fűszer hazája
A bő kulturális látnivalók mellett, kulináris élvezeteknek is hódolhatunk a szigeten. A szicíliai konyha rendkívül egészséges, és mind a húsimádók, mind a vegetáriánusok számára is bőséges kínálata akad. Legjellemzőbb elemei az Oliva olaj, a tengeri halak, a tészták, a paradicsom és az oregánó. Kelet-szicíliai specialitás a Pesce Spadro, mely grillezett vagy tekercsben tálalt kardhal szeleteket takar, füstölve vagy Oliva olajjal vékonyan bekenve tálalják. Mediterrán vidék kapcsán nem meglepő, hogy zamatos szőlőben gazdag a sziget. Legnevesebb bora a már említett Marsala, amely egy édes, 15-20 % alkoholtartalmú, szobahőmérsékleten fogyasztandó ital.

Összességében úgy gondolom, hogy Szicília az desztináció, ahol az élet édes ízébe minden ide látogató turista belekóstolhat.