A megalomániás cár akarata
Egy olyan városról szeretnék beszámolni, amely annak ellenére, hogy orosz fennhatóság alatt áll, mindig is törekedett arra, hogy a nyugati kapitalista példáknak helytálljon. A város története az 1700-as évek elejére tehető, amikor I. Nagy Péter cár elhatározta, hogy a Néva folyó mocsaras torkolatára, akár több száz emberáldozatot hozva is, de megépíti utópisztikus és gazdaságilag jelentős városát. Lehetetlen márpedig nem létezik Szentpétervár az ingoványos talajból is képes volt kibújni, Péter cár nem hagyta annyiban álmait, annak ellenére, hogy amikor belefogtak a város építésébe épp a nagy északi háború zajlott és a Finn öböl még a Svédek kezében volt. Nem volt kegyelem a cár megadóztatta népét, hogy elkészülhessen a pompás város, különböző ésszerűtlen adóterheket nyomott a népe vállára. Ilyen volt a szakálladó is, hiszen mégsem nézhet ki senki ápolatlanul. Megadóztatta még a születést és a halált is, hogy tőkét gyűjtsön a gigászi befektetésébe. A megpróbáltatásokat kiállva, sikerült létrehozni ezt az elit metropoliszt, mely még a mai napig is versenyben van az Orosz föderáció fővárosa címért.
Szentpétervárt az orosz kultúra városaként is szokták emlegetni, nem véletlenül. Legnagyobb nevezetessége a Téli Palota, másnéven az Ermitázs, melynek értékes festmény gyűjteménye a Louvre-éval vetekszik. A Téli Palota története igen érdekes, 1754-62 között épült fel, a híres olasz építész, Bartolomeo Francesco Bortelli tervei alapján. Már ez is furcsa, hogy egy orosz épületet egy nyugati építész tervezhetett meg. I. Nagy Péter cár második felesége, Nagy Katalin cárnő a művészetek rabja volt, neki köszönhetjük a műkincsek legértékesebb darabjait. Féltve őrzött gyűjteménye a Téli Palota előtt egy elzárt remetelakban pihent, melyről a nevét az Ermitázs is kapta. Később csak a Palota egy részében voltak kiállítva, ám napjainkra az egész épületet ékesítik a szebbnél-szebb értékes műtárgyak. 535 teremben közel 8000 nyugat-európai festmény van kiállítva, a korai romantikától, a reneszánsz csodákon és az elkápráztató impresszionista festményeken át, a kortárs avantgárd festészeti kultúra remekeit is megcsodálhatjuk. Az óriási Palota legkülönlegesebb szárnya, az Aranyszoba, melyben felbecsülhetetlen értékű drágaköveket lehet megtekinteni. A szobát sokszorosan őrzik, és csak jó előre bejelentkezett csoportok látogathatják. Ha végig akarjuk járni a műgyűjteményt, nem elég egy napot rászánni, hiszen összesen 22 kilométert kell gyalogolnia annak, aki az egész Téli Palotát be akarja járni. Jelenleg 10 ideiglenes tárlat tekinthető meg, melyek közül néhányat megemlítenék:
- A világ ékszerdoboza – Indiai ékszerkülönlegességek
- A tündöklés megérkezett – Remekművek a Berlini Egyiptomi Múzeum gyűjteményéből
- Afro Basaldella – Az érzelmek színei
- és Az arany Maszk titkát is felfedezhetjük, ha a közeljövőben ellátogatunk ide.
A Téli Palota mellett még számos múzeummal büszkélkedhet ez a város. A szépművészetektől kezdve az egészen aberrált alkotásokig találkozhatunk kiállított műtárgyakkal. Akinek bírja a gyomra a Kunsztkamerában orosz tudósok által megalkotott mutáns-embrió gyűjteményt nézhet meg. Félelmetesen hangzik, már belegondolva is.
Észak Velencéje
Az útikönyvek Szentpétervárt leggyakrabban Északi-Velencéjének titulálják mely jelző egyrészt az olasz stílusú építészeti remekművek hatására, másrészt pedig a Néva folyó által övezett utcák miatt ragadt rá. A Téli Palota mellett még egy épület őrzi a város legrégebbi emlékeit. A Péter Pál erőd 1703-ban épült abból a funkcióból, hogy oltalmat adjon az esetleges svéd támadások ellen, bár sosem kellett betöltenie valóságos védelmi feladatot, sőt még börtönként is üzemelt 1712-től. Többek között itt raboskodott a kortársai által meg nem értett Gorkij és Dosztojevszkij is. Az erőd egy szigetecskén áll, közepén Szentpétervár legmagasabb épületével az aranyban pompázó Péter Pál katedrálissal. Mára innen tárul elénk a legszebb kilátás a városra. Kettő híd is vezet a szigetre, ezt leszámítva még 340 híd található a városban, melyek közül 22 felnyitható, ha nagyobb hajóknak kell áthaladniuk. Elhagyva az erődöt a Balti tenger partján érdemes megcsodálni a Nyári palotát, azaz a Peterhofot. A Versallesi mintára épült építészeti remekmű homlokzata a tengerre néz, 270 méter hosszan fehér oszlopok tagolják. Kertjében összesen 64 szökőkút található, de Peterhof fő szimbóluma a vízlépcső, melyet az 1709-es svéd csata emlékére építettek.
Jó tanácsok utazóknak
Budapestről Szentpétervárra nincs közvetlen repülőjárat, Moszkvai átszállással juthatunk el a legkönnyebben az orosz Aeroflot légitársasággal. A jegyárak változóak, időponttól és osztálytól függnek, de már 60.000 Ft-ért is lehet találni retúr repülőjegyet, ha jó előre foglalunk. A turisták csak vízummal léphetnek be az országba, melyhez szükséges egy belügyminiszter által hitelesített meghívó, vagy egy részvételi jegy (más néven „voucher”) a szállásfoglalásról. A városban a legegyszerűbben az iránytaxikkal közlekedhetünk, melyek árban sem vészesek. Ha a tömegközlekedést választjuk meglepő lesz a kontraszt, hiszen a csillogó villogó palotáiról híres Szentpétervárban a legócskább trolibuszokkal találkozhatunk. A látogatók központja a Nevszkíj sugárút, itt van a legnagyobb nyüzsgés, hiszen a legjobb kiindulópont a nevezetességek felfedezésére. Híres tervezők luxusboltjaival, szuvenír árusokkal, szépséges templomokkal és hangulatos éttermekkel találkozhatunk lépten-nyomon a sugárúton. Érdemes a közelben szállást foglalni, mert innen a legkönnyebb eljutni a város érdekes pontjaira. Nyáron ideális meglátogatni a várost, mert ekkor a legkellemesebb az időjárás, nincs nagy meleg, de sokat süt a nap. Júniusban érdekes módon éjszaka is világos van, ekkor vannak az úgynevezett fehér éjszakák Szentpéterváron, melyeket különböző rendezvényekkel ünnepelnek a helyiek. Sajnos kevesen beszélnek idegen nyelvet, így tanácsos oroszul beszélő kísérőt vinni.
Nagy Péter cár és felesége Katalin cárnő uralkodása alatt erőteljes francia hatás keveredett bele a tradicionális orosz gasztronómiába. Ennek köszönhetően manapság igazán pikáns ízekkel találkozhatunk, ha belekóstolunk az orosz konyha remekeibe. Az étkezés bevezetője egy zöldségből és halakból álló vegyes tál, más néven zakuszki. Számunkra kissé szokatlan lehet, de a levest a főétel mellé vagy után fogyasztják. Az orosz levesek bőségesek, tele hússal és zöldségekkel. Egyik nemzeti ételük a Borscsleves, melyben káposzta, cékla, olajbogyó és egyéb zöldségek, valamint marhahús fő, tálalásnál tejföllel ízesítik. Kissé fanyar, de nagyon kellemes ízvilága van. Főfogásként hús-, vagy halételek kerülnek az asztalra, a mondás úgy tartja, hogy „nagyon szegénynek kell lennie annak, aki legalább napi egyszer nem eszik húst”. Az oroszok az állati eredetű ételek minden fajtáját előszeretettel fogyasztják, legyen az sertés, marha, kecske, birka vagy szárnyas. Kenyeret szinte minden fogáshoz esznek, főleg a rozsosat kultiválják. Az oroszok nemzeti itala a vodka, melyet előszeretettel fogyasztanak akár reggeli előtt is.
Szentpétervár felejthetetlen élményt nyújt látogatói számára. Pompás paloták, történelmi emlékek, fényes sugárutak, luxus és elegancia, hangulatos csatornák és füstös éttermek jellemzik. Szerencsére az elnyomó Szocializmus nem ejtett sebet rajta és épületei manapság is változatlanul tündökölnek arra várva, hogy megcsodálják őket.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése