A tavaly 850. születésnapját ünneplő város nem véletlenül tudhatja magáénak a sör fővárosa címet. A régi hagyományokra építő sörfőzdék 42 tagja képviselteti magát Münchenben. Javarészt minden hónapra jut valamilyen ünnepség a Bajor fővárosban, ám mindezek közül a legszámottevőbb az Októberfeszt, amely több mint 6 millió látogatót vonz évente.
Lóversenyből sörfesztivál
A mára örkedvelők népünnepélyének mondható rendezvény idén 199 éves. Az első Októberfeszt 1810. október 17-én került megrendezésre, I. Lajos király és Teréz hercegnő esküvőjének napján, mikor az egész nép ünnepelte az új uralkodó párt. A házasság örömére a király lovasversenyt hirdetett ki erre a napra, annak okán, hogy nagy tisztelője volt az antik Görögország olimpiai játékainak, sőt úgy döntött, házasságának évfordulóját minden évben a sporteseményeknek szenteli majd.
A sör árusítását csak 1880-tól engedélyezte a város vezető testülete, ettől számítva nevezhetjük az Októberfesztet a „folyékony arany” ünnepének. A fesztivál megrendezését a történelemben többször befagyasztották, mert olyan tényezők gyakoroltak hatást a városra, melyek miatt nem lehetett megtartani. A kolera járvány miatt kétszer is elmaradt 1854-ben és 1873-ban, majd a porosz-osztrák háború okán 1866-ban, később pedig a német-francia háború sötétítette el a lakosok szabad ünneplését 1870-ben.
1910-ben az Októberfeszt 100. évfordulóján rekord mennyiségű 12.000 hektoliter sört mértek ki a látogatók között. A 20. század első felében dúló háborúk és inflációs válság miatt szintén gyakran elmaradt az esemény. A háborúk után megrendezett fesztiválokon már nem volt lovas vágta, a teljes esemény fókuszában abszolút a sör került. 1950-ben a város főpolgármestere indította el a tradíciót, miszerint mindig München legfőbb vezetője üti bele a sörcsapot az első megnyitott hordóba. A szájhagyomány szerint az aktuális uralkodó kormány erősségét is meghatározza azáltal, hogy hányadik ütésre sikerül a hordóba beleütni a csapot.
A fesztiváltörténet legsötétebb napja 1980-ban virradt fel, ekkor ugyanis szeptember 28-án egy bombát robbantottak a főbejáratnál, mely 13 ember életét követelte. A merényletet egy szélsőjobboldali terrorszervezet követte el, ám azóta különös gondot fordítanak az Októberfeszt szervezői a közbiztonságra, így a tragikus nap után majd’ 30 évvel nem kell tartanunk hasonló eseménytől.
Októberfeszt szeptemberben
Napjainkra a rendezvény hatalmas méreteket ölt, több mint 6 millió turista keresi fel a két hét alatt az alig másfélmillió lakosú várost. A 30 sörsátorból a legnagyobb 10.000 ember befogadására képes, a helyek azonban még így is nagyon hamar elfogynak. Amennyiben asztalt szeretnénk foglalni érdemes már tavasszal intézkedni! Akinek nem jut asztal a sátrakon belül, annak sem kell csüggednie, mert a kerthelyiségekben és a sátrak körül is lehet találni felszabaduló helyeket.
Az igazi hangulat mindazonáltal tényleg a sátrakon belül van, itt ugyanis zenekarok, bohócok szórakoztatják a sörbarátokat. A fesztivál látogatottsága a hétvégéken van a csúcson, ügyeljünk arra, hogy időben érkezzünk, mert gyakran előfordul, hogy már 3-4 órakor kirakják a megtelt táblát! Természetesen a fesztiválon nem csak a sörök világával ismerkedhetünk meg, érdemes megkóstolni a híres bajor virslit (Weisswurst), mely kétféle húsból készül, részben borjú és részben disznóhús felhasználásából nyeri pikáns ízét. Sörkorcsolyának ajánlatos uborkát, jégcsapretket vagy sajt tálat fogyasztani.
Az Októberfeszt neve ugyan október hónapra utal, és eleinte októberben is rendezték meg, ám a jobb időjárási viszonyok miatt gyakran előrébb csúsztatták, ezért minden évben szeptember közepétől egészen október első hétvégéjéig tart. Idén szeptember 19-től október 4-ig várja látogatóit az ingyenes rendezvény. A fesztiválon nem aprózzák el a sörök méretét, csak és kizárólag egyliteres korsót lehet kapni.
Az igazi hangulat mindazonáltal tényleg a sátrakon belül van, itt ugyanis zenekarok, bohócok szórakoztatják a sörbarátokat. A fesztivál látogatottsága a hétvégéken van a csúcson, ügyeljünk arra, hogy időben érkezzünk, mert gyakran előfordul, hogy már 3-4 órakor kirakják a megtelt táblát! Természetesen a fesztiválon nem csak a sörök világával ismerkedhetünk meg, érdemes megkóstolni a híres bajor virslit (Weisswurst), mely kétféle húsból készül, részben borjú és részben disznóhús felhasználásából nyeri pikáns ízét. Sörkorcsolyának ajánlatos uborkát, jégcsapretket vagy sajt tálat fogyasztani.
Az Októberfeszt neve ugyan október hónapra utal, és eleinte októberben is rendezték meg, ám a jobb időjárási viszonyok miatt gyakran előrébb csúsztatták, ezért minden évben szeptember közepétől egészen október első hétvégéjéig tart. Idén szeptember 19-től október 4-ig várja látogatóit az ingyenes rendezvény. A fesztiválon nem aprózzák el a sörök méretét, csak és kizárólag egyliteres korsót lehet kapni.
Münchenről röviden
Ugyan az Októberfeszt egy igen izgalmas és eseménydús rendezvény, ha az ember eljut Münchenbe nyilván a nevezetességeket is szeretné megtekinteni. A Bajor főváros Németország második kulturális központja Berlin után. Számos múzeummal, színházzal, operával és egyetemmel színesíti a lakók mindennapjait. A város neve a német Mönch szóból ered, melynek jelentése szerzetes, hiszen a megalakulását a bencés szerzeteseknek köszönheti. Maga a város alapítása nem ismert, nevét először az 1158-as években említik egy alapítási oklevélben. München leginkább gótikus stílusú épületeiről neves, katedrálisok és paloták tarkítják. A világháborúk pusztítása után a város újjá épült, és számos nagyvállalat (banki biztosítók, autógyárak, média és bankok) székhelye lett. Jelenleg München egy modern fellegvár, a németekre jellemző tisztasággal és jól kiépített infrastruktúrával. Különösen jó programnak ígérkezik a város szélén található Bavária filmstúdió meglátogatása, ahol egy látványdús kaszkadőr showt is meg lehet tekinteni. Itt forgatták többek között a Végtelen történet című örök klasszikus filmet is.
Ugyan az Októberfeszt egy igen izgalmas és eseménydús rendezvény, ha az ember eljut Münchenbe nyilván a nevezetességeket is szeretné megtekinteni. A Bajor főváros Németország második kulturális központja Berlin után. Számos múzeummal, színházzal, operával és egyetemmel színesíti a lakók mindennapjait. A város neve a német Mönch szóból ered, melynek jelentése szerzetes, hiszen a megalakulását a bencés szerzeteseknek köszönheti. Maga a város alapítása nem ismert, nevét először az 1158-as években említik egy alapítási oklevélben. München leginkább gótikus stílusú épületeiről neves, katedrálisok és paloták tarkítják. A világháborúk pusztítása után a város újjá épült, és számos nagyvállalat (banki biztosítók, autógyárak, média és bankok) székhelye lett. Jelenleg München egy modern fellegvár, a németekre jellemző tisztasággal és jól kiépített infrastruktúrával. Különösen jó programnak ígérkezik a város szélén található Bavária filmstúdió meglátogatása, ahol egy látványdús kaszkadőr showt is meg lehet tekinteni. Itt forgatták többek között a Végtelen történet című örök klasszikus filmet is.
München, mint minden európai nagyváros, összességében úgy kerek, ahogy kell: a fiatalok a pörgős éjszakai életet élvezik, az idősebbek a csodaszép épületekben gyönyörködnek, a legifjabbak pedig valamelyik vidámparkban érezhetik, hogy az élet csupa izgalom.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése