Stockholm Szindróma

Hiba azt gondolni, hogy az északi skandináv főváros egy nyugodt, unalmas hely lenne. Stockholm, még ha nem is pörög annyira, mint a déli nagyvárosok bármelyike, annyira érdekes és gyönyörű, hogy ide mindenképp el kell látogatni egyszer.

A cölöpváros

A Svéd főváros a Mälaren-tó Balti tengerbe torkoló szakaszán fekszik és összesen 20 szigeten terül szét. Nevét először az 1250-es években említik a Három Korona vár alapító okiratában. Ez az objektum és egyben a svéd főváros azért jött létre, hogy a fosztogató kalózokat elűzzék Balti tenger öbléből, hiszen itt rendkívül értékes vas lelőhelyeket találtak. Mivel a város cölöpökre és szigetekre épült ezért ebből alakult ki neve is, hiszen ’stock’ jelentése cölöp a ’holm’ pedig szigetet jelent. Stockholm 1419 óta a Svéd királyság fővárosa, 1719-ben az Északi háborúban az oroszokkal vívott küzdelemben majdnem az egész megsemmisült, ám attól kezdve nem érte semmilyen katasztrófa, így ez a város tudhatja megáénak a legjobb állapotban megőrzött Óvárosi részt, melynek hivatalos neve Gamla Stan.

Dizájn és architektúra

A Svédek nyitottságukról is ismertek, hiszen abszolút szeretik az új dolgokat, ezért Stockholm a kortárs dizájnerek igazi otthona. Mind a divatban, mind a használati tárgyakban és az építészetben rengeteg friss inspirációt ad Svédország a világnak. Nem véletlen hogy a svéd bútoráruház annyira sikeres, a praktikus, könnyen összeszerelhető, jól kivitelezett termékek minden otthont moderné és ötletessé tesznek. Ha Stockholmba vesszük az irányt, érdemes Augusztus közepén ide utazni, mert ekkor rendezik meg a svéd divat hetet és az egész várost ellepik a divatszakma remekei, furábbnál furább figurákkal találkozhatunk, természetesen ekkor a legszínpompásabb a svéd főváros. A fiatal tervezők nagy támogatottságot kapnak mind az államtól, mind pedig a lakosságtól. Itt aztán olyan különleges dolgokat lehet beszerezni, mint a láva formájú gyertyatartó, térfigyelő kamerának álcázott madáretető vagy a Lego formát öltő könyvespolc.

Gamla Stan

Stockholm mind amellett, hogy egy modern város a tradíciókra is ad. Az óvárosi rész, azaz a már említett Gamla Stan, hála a békés 300 évnek, a legjobb állapotban fennmaradt óváros az egész világon. Gyakorlatilag Stockholm mértani közepén egy szigeten található. Itt a leggyönyörűbb épület a Királyi palota, amely annó Három Korona Vár néven volt ismert. Jelenleg a 1697-ben újjáépített verzióját csodálhatjuk meg. Turistaként nem ajánlatos kihagyni az őrségváltás ceremóniáját, mely megtekinthető minden délben. Legnagyobb tere a Stortorget, melyen a régi kereskedők házai állnak, kicsit a Prágai óvárosi teret idézheti fel bennünk a színes épületek kavalkádja miatt. Szintén az óvárosban lelhetjük fel a Nobel múzeumot. Stockholm ad otthont minden évben a Nobel díjkiosztó gálának, és ezekről találunk érdekességeket a múzeumban.

Djurgården-sziget 

Elkanyarodva az óvárostól a Djurgården-szigeten található a világ első szabadtéri skanzen múzeuma, ahol megismerkedhetünk a század előtti Svéd mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és felpróbálhatjuk a tradicionális svéd népviseletet is. Érdemes erre a látnivalóra egy egész napot szánni, mert rengeteg program és érdekesség várja a látogatókat. Szintén ezen a szigeten tekinthető meg a híres Vasa Múzeum, mely egy óriási hajóról kapta nevét. A legendás hajót a 30 éves háború alatt építették 1626-28-ig, hogy a lengyel flotta előtt bemutassa erejét a Svéd királyság. A hajó főtervezője az építés során meghalt és terveit, mivel nem voltak papírra vetve örökre a sírba vitte magával. Ezek után a király szólt bele az építésbe, ám hozzá nem értése miatt, miután a gigászi hajót vízre bocsájtották, elsüllyedt még a kikötőben. A víz jó konzerváló adottságának köszönhetően, a hajó épségben vészelte át azt a 333 évet, mire olyan fejlett technika született, hogy ki tudják emelni. Jelenleg ez a csodálatos óriás ebben a múzeumban látogatható meg. Lélegzetelállító, hogy ennyire jó állapotban sikerült megtalálni ezt a középkori kincset, mindenképp látni kell élőben!

Árak és egyéb hasznos tanácsok

Stockholm elérhetőbb, mint ahogy gondolnánk, hiszen fapados járattal már akár 5000 Ft-ért is lehet retúrjegyet foglalni. Sajnos nem az olcsóságáról híres a Svéd főváros, ám szállást már ki lehet fogni körülbelül 7.000 Ft per éjszaka áron is reggelivel. Mindenképpen érdemes előre megvásárolni a „Stockholm a’la Card” kártyát, mely az összes tömegközlekedésre használható, és emellett számos kedvezményt foglal magába. Ingyenes belépésre jogosít a legtöbb múzeumba és nevezetességre. A legszuperebb módja a városlátogatásnak, ha hajóval utazunk a szigetek között és a hajójegy árát is megspórolhatjuk, ha kiváltjuk ezt a turistakártyát. Svédországban az élelmiszer árak igen magasak, így a költőpénzzel jócskán számoljunk. A legolcsóbb az utcán árult Hot-Dog, ami olyan 3-400 Ft körül mozog, ebédidőben számos étterem kínál akciós menüket, egy háromfogásos ebédet így 1.500 Ft-ból kihozhatunk. Alapvetőleg egy éttermi vacsora ára 2500 Ft-nál kezdődik. Az ital árak is igen magasak, ráadásul alkoholt csak az arra kijelölt boltokban (Systembolaget) kapható. Csak példa képpen, egy pohár sör ára 1000 Ft-tól kezdődik.

Stockholmban a legszebb, hogy nincs még egy olyan nagyváros, ahol fürödhetünk az őt körülvevő vízben. Itt olyan tisztasággal találkozhat az ember, amely csak az északi városokra jellemző. Ha a Skandináv kultúrára vagyunk kíváncsiak, a legjobb választás ide utazni, hiszen mondhatni ez Skandinávia fővárosa. A zöld parkok, a nyugodt emberek, a tiszta kék ég és a harapni való friss levegő ötvözete egy olyan élményt kínál, mely feltölti a testet és lelket egyaránt.

San Marino - Törpe állam a Titán hegy lábánál

Ha igazi itáliai hangulatot keresünk, és valami különlegesre vágyunk, akkor a legkiválóbb uticél, San Marino. Ez a népszerű üdülőhelytől, Riminitől mindössze 11 kilométerre fekvő mini állam egy igazi gyöngyszem az olasz csizmába ékelődve.

A remete kőfaragó állama

A Monte Titano (Titán hegy) területén elhelyezkedő köztársaság történelme egészen a 4. századig nyúlik vissza. Egy keresztény kőfaragó ekkor tévedt ide, és alapította meg ezen a semleges részen a remetelakot, ahová az ekkoriban üldözött keresztények nyugalmat találhattak. A remetelak alapítóját Szent Marinus azaz olaszosan San Marino-nak hívták, innen származik az kis állam neve. Az egykori remetelak mára 61 km2-re bővült és hosszas nehézségek árán, de máig megőrizte függetlenségét. Történelme során többen próbálták felszámolni az államot, de népe nem hagyta. 1739-ben ugyan elfoglalta a pápa nevében Alberoni legátus, ám XII. Kelemen pápa egy évvel később ismét független államnak kiáltotta ki San Marinot. Napóleon 1797-ben szerette volna beolvasztani a birodalmába, de a nép ezt nem szavazta meg. A parlamentális köztársaság címet a kis ország a 13. században vette fel, így mondhatni ez a világ legrégebbi köztársasága. Az államigazgatás egy 60 fős tanácsból áll még ma is, a tagokat ötévente választja a népszavazás. A tanács élén 2 fős elnökség áll, akiket a nép szavaz meg félévente. San Marino az Európa Tanács tagja 1988 óta és belépett az ENSZ-be is 1992-ben, viszont nem tagja az Európai Uniónak. Jelenlegi népessége 30.000 fő körüli.

Szépség és tragédia

San Marino a harmadik legkisebb állam Európában Monaco és a Vatikán után. A fővárosa azonos nevű, mint az ország. Itt a 750 méter magas Titán hegy három sziklaszirtjére épített erődök nyújtanak pompás látványt. A három erőd jellegében igazi középkori lovagvárra emlékeztet, felelevenedhet bennünk a királyok és királynék, a lovas katonás kora. A középkori atmoszférájú óvárost falak veszik közre és itt megtekinthetőek a több száz éves templomok, mint például a XIV. századi Ferences templom, vagy megcsodálhatjuk a San Marino bazilikát, melynek patinás épülete elkápráztató. Érdekességként megjegyezném, hogy a szent alapító remete maradványi is itt leltek örök nyugalmat. A magaslaton elhelyezkedő őrtornyokból, tiszta időben egészen az Adriáig elláthatunk. San Marino éghajlata mediterrán, az éves átlaghőmérséklet 16 Celsius, nyáron 20-30 fok körüli hőmérsékletre kell számítani. Érdemes kora nyáron vagy kora ősszel meglátogatni, mert ekkor a legkellemesebb a klíma kirándulásra.

Az ország bevételi forrásának legalább ötven százaléka a turizmusból adódik, évente több millióan keresik fel az országot. Megjegyezném, ne számítsunk nyugodt sétákra az óvárosban, mivel egy roppant érdekes helyről van szó, rengeteg turista keresi fel. Sokan zarándokhelynek tartják vallási okokból, számos utazót pedig a vámmentes, olcsóbb ruházati termékek és elektronikus cikkek vonzzák. Ugyan San Marino nem tagja az EU-nak, de kölcsönös megegyezésben a vám és pénzügyi unióban van. Ebből kifolyólag saját eurót is gyártanak, melyet sokan gyűjtenek is, mert a pici állam pénze ritkaságnak számít az érmepiacon. A másik fontos iparág a bélyegkészítés, a bélyeggyűjtők számára a san marinoi bélyegek óriási értéket tudhatnak magukénak.

San Marino 1994-ben beleírta magát a Forma 1 történelmébe, mikor az Imolai versenypályán két pilóta is életét veszítette a száguldó cirkuszban. A valaha volt leghíresebb, háromszoros világbajnok Ayrton Senna 217 km/h sebességgel kicsúszott a pályáról, és ennek következtében sérülései olyan súlyosak voltak, hogy sajnos nem tudták megmenteni. A tragédia után a versenypályát átalakították.

Utazási tanácsok

San Marinoba menetrendszeri autóbuszjárattal vagy autóval juthatunk csak el. Ugyan rendelkezik repülőtérrel, de ezt csak a katonai egység használja. Pénzneme az Euró, mint ahogy már említettem. San Marino óvárosára érdemes egy egész napos kirándulás bekalkulálni és bejárni mind a három sziklaszirtre épített gyönyörű őrtornyot. Országon belül kiváló minőségű utakon járhatjuk be autónkkal ezt a csodálatos országot, valamint buszjárat is közlekedik a települések között.

Gasztronómia

A san marinoi konyhaművészet régi hagyományokra épül. Ha itt járunk, mindenképpen kóstoljuk meg az egyik leghíresebb ételüket, az élesztő nélkül készített lepényt, azaz a piada-t. Ezt a lepényfajtát minden ételükhöz szívesen fogyasztják. Húsok közül a disznóhúst preferálják legfőképpen, télen egyik jellegzetes ételük a disznóbőr babbal. Közkedvelt ételük még a strozzapret, amely liszt, víz, só hozzáadásával készített gombóc, reszelt sajttal és hússzafttal.

San Marino mediterrán éghajlata rendkívül kedvező a szőlőtermesztésre, így méltón büszkélkedhet boraival. Főbb borfajtái a vörösborok közül a Sangiovese, a Brugento és a Tessano, fehér borokban az Albana a Biancale és a Roncale emelkedik ki a sorból.

San Marino egy igazán különleges hely, ahol a köztársaság és a demokrácia fogalmát nem csupán papírra vetették, de már évszázadok óta be is tartják. Nemzeti mottójuk „liberitas” azaz szabadság, mely jellemzi az egész népcsoport életfilozófiáját. Ez a mini állam egy igazi tündöklő ékkő, melyet ha Olaszországban járunk, nem érdemes kihagyni. Évi több millió turista nem tévedhet!

Októberfeszt, a folyékony arany ünnepe Münchenben

A tavaly 850. születésnapját ünneplő város nem véletlenül tudhatja magáénak a sör fővárosa címet. A régi hagyományokra építő sörfőzdék 42 tagja képviselteti magát Münchenben. Javarészt minden hónapra jut valamilyen ünnepség a Bajor fővárosban, ám mindezek közül a legszámottevőbb az Októberfeszt, amely több mint 6 millió látogatót vonz évente. 

Lóversenyből sörfesztivál
A mára örkedvelők népünnepélyének mondható rendezvény idén 199 éves. Az első Októberfeszt 1810. október 17-én került megrendezésre, I. Lajos király és Teréz hercegnő esküvőjének napján, mikor az egész nép ünnepelte az új uralkodó párt. A házasság örömére a király lovasversenyt hirdetett ki erre a napra, annak okán, hogy nagy tisztelője volt az antik Görögország olimpiai játékainak, sőt úgy döntött, házasságának évfordulóját minden évben a sporteseményeknek szenteli majd.
A sör árusítását csak 1880-tól engedélyezte a város vezető testülete, ettől számítva nevezhetjük az Októberfesztet a „folyékony arany” ünnepének. A fesztivál megrendezését a történelemben többször befagyasztották, mert olyan tényezők gyakoroltak hatást a városra, melyek miatt nem lehetett megtartani. A kolera járvány miatt kétszer is elmaradt 1854-ben és 1873-ban, majd a porosz-osztrák háború okán 1866-ban, később pedig a német-francia háború sötétítette el a lakosok szabad ünneplését 1870-ben.
1910-ben az Októberfeszt 100. évfordulóján rekord mennyiségű 12.000 hektoliter sört mértek ki a látogatók között. A 20. század első felében dúló háborúk és inflációs válság miatt szintén gyakran elmaradt az esemény. A háborúk után megrendezett fesztiválokon már nem volt lovas vágta, a teljes esemény fókuszában abszolút a sör került. 1950-ben a város főpolgármestere indította el a tradíciót, miszerint mindig München legfőbb vezetője üti bele a sörcsapot az első megnyitott hordóba. A szájhagyomány szerint az aktuális uralkodó kormány erősségét is meghatározza azáltal, hogy hányadik ütésre sikerül a hordóba beleütni a csapot.
A fesztiváltörténet legsötétebb napja 1980-ban virradt fel, ekkor ugyanis szeptember 28-án egy bombát robbantottak a főbejáratnál, mely 13 ember életét követelte. A merényletet egy szélsőjobboldali terrorszervezet követte el, ám azóta különös gondot fordítanak az Októberfeszt szervezői a közbiztonságra, így a tragikus nap után majd’ 30 évvel nem kell tartanunk hasonló eseménytől.

Októberfeszt szeptemberben

Napjainkra a rendezvény hatalmas méreteket ölt, több mint 6 millió turista keresi fel a két hét alatt az alig másfélmillió lakosú várost. A 30 sörsátorból a legnagyobb 10.000 ember befogadására képes, a helyek azonban még így is nagyon hamar elfogynak. Amennyiben asztalt szeretnénk foglalni érdemes már tavasszal intézkedni! Akinek nem jut asztal a sátrakon belül, annak sem kell csüggednie, mert a kerthelyiségekben és a sátrak körül is lehet találni felszabaduló helyeket.
Az igazi hangulat mindazonáltal tényleg a sátrakon belül van, itt ugyanis zenekarok, bohócok szórakoztatják a sörbarátokat. A fesztivál látogatottsága a hétvégéken van a csúcson, ügyeljünk arra, hogy időben érkezzünk, mert gyakran előfordul, hogy már 3-4 órakor kirakják a megtelt táblát! Természetesen a fesztiválon nem csak a sörök világával ismerkedhetünk meg, érdemes megkóstolni a híres bajor virslit (Weisswurst), mely kétféle húsból készül, részben borjú és részben disznóhús felhasználásából nyeri pikáns ízét. Sörkorcsolyának ajánlatos uborkát, jégcsapretket vagy sajt tálat fogyasztani.
Az Októberfeszt neve ugyan október hónapra utal, és eleinte októberben is rendezték meg, ám a jobb időjárási viszonyok miatt gyakran előrébb csúsztatták, ezért minden évben szeptember közepétől egészen október első hétvégéjéig tart. Idén szeptember 19-től október 4-ig várja látogatóit az ingyenes rendezvény. A fesztiválon nem aprózzák el a sörök méretét, csak és kizárólag egyliteres korsót lehet kapni.

Münchenről röviden
Ugyan az Októberfeszt egy igen izgalmas és eseménydús rendezvény, ha az ember eljut Münchenbe nyilván a nevezetességeket is szeretné megtekinteni. A Bajor főváros Németország második kulturális központja Berlin után. Számos múzeummal, színházzal, operával és egyetemmel színesíti a lakók mindennapjait. A város neve a német Mönch szóból ered, melynek jelentése szerzetes, hiszen a megalakulását a bencés szerzeteseknek köszönheti. Maga a város alapítása nem ismert, nevét először az 1158-as években említik egy alapítási oklevélben. München leginkább gótikus stílusú épületeiről neves, katedrálisok és paloták tarkítják. A világháborúk pusztítása után a város újjá épült, és számos nagyvállalat (banki biztosítók, autógyárak, média és bankok) székhelye lett. Jelenleg München egy modern fellegvár, a németekre jellemző tisztasággal és jól kiépített infrastruktúrával. Különösen jó programnak ígérkezik a város szélén található Bavária filmstúdió meglátogatása, ahol egy látványdús kaszkadőr showt is meg lehet tekinteni. Itt forgatták többek között a Végtelen történet című örök klasszikus filmet is.

München, mint minden európai nagyváros, összességében úgy kerek, ahogy kell: a fiatalok a pörgős éjszakai életet élvezik, az idősebbek a csodaszép épületekben gyönyörködnek, a legifjabbak pedig valamelyik vidámparkban érezhetik, hogy az élet csupa izgalom.