Ha igazi itáliai hangulatot keresünk, és valami különlegesre vágyunk, akkor a legkiválóbb uticél, San Marino. Ez a népszerű üdülőhelytől, Riminitől mindössze 11 kilométerre fekvő mini állam egy igazi gyöngyszem az olasz csizmába ékelődve.
A remete kőfaragó állama
A Monte Titano (Titán hegy) területén elhelyezkedő köztársaság történelme egészen a 4. századig nyúlik vissza. Egy keresztény kőfaragó ekkor tévedt ide, és alapította meg ezen a semleges részen a remetelakot, ahová az ekkoriban üldözött keresztények nyugalmat találhattak. A remetelak alapítóját Szent Marinus azaz olaszosan San Marino-nak hívták, innen származik az kis állam neve. Az egykori remetelak mára 61 km2-re bővült és hosszas nehézségek árán, de máig megőrizte függetlenségét. Történelme során többen próbálták felszámolni az államot, de népe nem hagyta. 1739-ben ugyan elfoglalta a pápa nevében Alberoni legátus, ám XII. Kelemen pápa egy évvel később ismét független államnak kiáltotta ki San Marinot. Napóleon 1797-ben szerette volna beolvasztani a birodalmába, de a nép ezt nem szavazta meg. A parlamentális köztársaság címet a kis ország a 13. században vette fel, így mondhatni ez a világ legrégebbi köztársasága. Az államigazgatás egy 60 fős tanácsból áll még ma is, a tagokat ötévente választja a népszavazás. A tanács élén 2 fős elnökség áll, akiket a nép szavaz meg félévente. San Marino az Európa Tanács tagja 1988 óta és belépett az ENSZ-be is 1992-ben, viszont nem tagja az Európai Uniónak. Jelenlegi népessége 30.000 fő körüli.
Szépség és tragédia
San Marino a harmadik legkisebb állam Európában Monaco és a Vatikán után. A fővárosa azonos nevű, mint az ország. Itt a 750 méter magas Titán hegy három sziklaszirtjére épített erődök nyújtanak pompás látványt. A három erőd jellegében igazi középkori lovagvárra emlékeztet, felelevenedhet bennünk a királyok és királynék, a lovas katonás kora. A középkori atmoszférájú óvárost falak veszik közre és itt megtekinthetőek a több száz éves templomok, mint például a XIV. századi Ferences templom, vagy megcsodálhatjuk a San Marino bazilikát, melynek patinás épülete elkápráztató. Érdekességként megjegyezném, hogy a szent alapító remete maradványi is itt leltek örök nyugalmat. A magaslaton elhelyezkedő őrtornyokból, tiszta időben egészen az Adriáig elláthatunk. San Marino éghajlata mediterrán, az éves átlaghőmérséklet 16 Celsius , nyáron 20-30 fok körüli hőmérsékletre kell számítani. Érdemes kora nyáron vagy kora ősszel meglátogatni, mert ekkor a legkellemesebb a klíma kirándulásra.
Az ország bevételi forrásának legalább ötven százaléka a turizmusból adódik, évente több millióan keresik fel az országot. Megjegyezném, ne számítsunk nyugodt sétákra az óvárosban, mivel egy roppant érdekes helyről van szó, rengeteg turista keresi fel. Sokan zarándokhelynek tartják vallási okokból, számos utazót pedig a vámmentes, olcsóbb ruházati termékek és elektronikus cikkek vonzzák. Ugyan San Marino nem tagja az EU-nak, de kölcsönös megegyezésben a vám és pénzügyi unióban van. Ebből kifolyólag saját eurót is gyártanak, melyet sokan gyűjtenek is, mert a pici állam pénze ritkaságnak számít az érmepiacon. A másik fontos iparág a bélyegkészítés, a bélyeggyűjtők számára a san marinoi bélyegek óriási értéket tudhatnak magukénak.
San Marino 1994-ben beleírta magát a Forma 1 történelmébe, mikor az Imolai versenypályán két pilóta is életét veszítette a száguldó cirkuszban. A valaha volt leghíresebb, háromszoros világbajnok Ayrton Senna 217 km/h sebességgel kicsúszott a pályáról, és ennek következtében sérülései olyan súlyosak voltak, hogy sajnos nem tudták megmenteni. A tragédia után a versenypályát átalakították.
Utazási tanácsok
San Marinoba menetrendszeri autóbuszjárattal vagy autóval juthatunk csak el. Ugyan rendelkezik repülőtérrel, de ezt csak a katonai egység használja. Pénzneme az Euró, mint ahogy már említettem. San Marino óvárosára érdemes egy egész napos kirándulás bekalkulálni és bejárni mind a három sziklaszirtre épített gyönyörű őrtornyot. Országon belül kiváló minőségű utakon járhatjuk be autónkkal ezt a csodálatos országot, valamint buszjárat is közlekedik a települések között.
Gasztronómia
A san marinoi konyhaművészet régi hagyományokra épül. Ha itt járunk, mindenképpen kóstoljuk meg az egyik leghíresebb ételüket, az élesztő nélkül készített lepényt, azaz a piada-t. Ezt a lepényfajtát minden ételükhöz szívesen fogyasztják. Húsok közül a disznóhúst preferálják legfőképpen, télen egyik jellegzetes ételük a disznóbőr babbal. Közkedvelt ételük még a strozzapret, amely liszt, víz, só hozzáadásával készített gombóc, reszelt sajttal és hússzafttal.
San Marino mediterrán éghajlata rendkívül kedvező a szőlőtermesztésre, így méltón büszkélkedhet boraival. Főbb borfajtái a vörösborok közül a Sangiovese, a Brugento és a Tessano, fehér borokban az Albana a Biancale és a Roncale emelkedik ki a sorból.
San Marino egy igazán különleges hely, ahol a köztársaság és a demokrácia fogalmát nem csupán papírra vetették, de már évszázadok óta be is tartják. Nemzeti mottójuk „liberitas” azaz szabadság, mely jellemzi az egész népcsoport életfilozófiáját. Ez a mini állam egy igazi tündöklő ékkő, melyet ha Olaszországban járunk, nem érdemes kihagyni. Évi több millió turista nem tévedhet!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése